Kicsi pontocska……

2007 szeptember 24. | Szerző: NENE |

 Hát nehezen teltek az elmúlt hét napjai. Napról-napra izgatottab lettem míg végre eljött csütörtök este. Már jó korán lefeküdtem, hogy reggel feltudjak kelni hiszen vár az ultrahang vizsgálat. Nem ment az alvás. Fáradtabban ébredtem mint ahogy lefeküdtem. Idegességemben (vagy már a bennem fejlődő kis élet hatására) fél órát töltöttem el a WC-n. Lefürödtem, felötltöztem,de még mindig csak fél 7 volt.

Jó szokásom szerint minden reggel bemegyek szüleimhez reggelizni. Ma se tehettem másképp mert kiderül, hogy igyekszem valahová. Nekik még nem mertem elmondani a sejtésemet, és a teszt eredményét. Apukám mintha érezte volna, hogy ma igazán sietnék minden eggyes dolgával visszatartott. Jött velem a városba, de nem igazán akarózott elindulnia. Én meg azt hittem, sose érek oda az ultrahangra.

Úgy repesztettem az úton mintha az életem függne attol, hogy oda érjek. Kb. 130 Km/h- val mehettem amikor belém jött egy érzés: “Normális vagy? Nem vagy már egyedül! Ha magadra nem is, de a bébire gondolj!” Hát gondoltam és elkezdtem a kressz szabályai szerint hajtani, közlekedni.

Végre megérkeztem a kórházba. Ahhoz képest, hogy máskor milyen sokan szoktak lenni meglepően kevesen voltak. Reginával mikor terhes voltam 9 órakor már a 18-20. sorszámot tudtam csak húzni. Most a 8-dik voltam.

Mivel még nincs bizonyított terhességem, na milyen ultra hangvizsgálatot csinálnak? Na-ná, hogy hüvelyit!!!!! Borzalom!!!! Egyszer úgy vissza adnám a dokiknak ezt az érzést. De a cél érdekében mindent elvisel egy nő!!!! Bezzeg a férfiak…… Na mindegy!

Szóval nézi a dokibácsi és kérdezi, hogy hányadik hétnél tartunk. Mondom neki nem igazán tudom, de szerintem még nagyon pici, kb. 4-5 hetes lehet.

Hát!-mondja a doki -A jelei megvannak, de igazán látni még nem nagyon lehet. Pici pontocska még. Egy biztos a sárgatest már ott van. Jöjjön vissza 2 hét múlva addigra fejlődik annyit, hogy már a méhlepényt is lehet látni. Pontosan meg lehet mondani, hogy méhenkivüli terhesség-e vagy sem.

Mi van?!!!!!! Na még csak az hiányozna!!! Méhenkívüli terhesség!! Nics igy is elég nagy frász rajtam, hogy vajon egészséges lesz-e, most elöbb még azon izguljak, hogy nem-e méhen kívül ágyazódott be. Hát remélem nem!!!!!

Így nem igazán tudtam meg sokkal többet a bébiről. Csak annyit, hogy még 2 hétig izgulhatok, mire megint valami infót kapok róla.

Bár!! Jeleket küld rendesen, szerintem. Nem mondhatom ugyan, hogy borzalmas reggeli rosszulléteim vennak. Mert nincsenek. De egésznapos hányingereim amik reggel és este erősebbek, azok vannak. Na meg a fejfájások. Programozottan: Egy hányinger egy fejfájás. Hiába dolgoznak a hormonok. Nem baj csak dolgozzanak az a dolguk. Különben meg semmi sem tarthat örökké. Ez se fog .

Anno, Reginát úgy vettük észre, hogy a párom rám szolt menjek már el orvoshoz mert ez így nem normális, hogy mindentől hányingerem van. Addig igazából nem is gondoltam, hogy a kicsi bántja a nagyot. Mielőtt elmentem orvoshoz csináltam egy tesztet. Pozitív lett. Így tehát inkább a nődokihoz mentem mint a házirvoshoz.

Attól a perctől kezdve egyettlen cél lebegetta a szemünk előtt, hogy EGÉSZSÉGES LEGYEN. Az se érdekelet, hogy fiú-e vegy lány. Még a szülés előtt se tudtam, hogy mi lesz. Hát, kislány lett Regina, csak épp egészséges nem lett. Ettől tartok most is a legjobban. Minden gondolatom az, hogy csak egészséges legyen.

Most a feladatom türelmesnek és nyugotnak maradni!!!! Nagyon fontos!!!! A baba érdekében!!!!